A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület november elején tette közzé versenykiírását az egyesület honlapján és Facebook oldalán. A versenyzők otthon, bármely íjászpályán vagy a szervezők által kialakított íjászpályákon, az egyesület által kijelölt lőlapra, a megszabott távolságról, meghatározott számú veszőt kellett kilőjenek. Négy  településen(Gyulafehérváráron, Nagyenyeden, Marosújváron és Vajasdon) a szervezők ki is állították a céltáblákat és leszögezték, hogy az íjászpályákon egyidőben hatnál több személy nem tartózkodhat. Akik otthonról kapcsolódtak be, azok számára elérhetővé tettek egy letölthető google drive-ot, ahonnan kinyomtathatták a lőlapokat, ezekre kellett leadni a megszabott számú, a szervezők által meghatározott távolságról a lövéseket és ugyanonnan tölthették le az eredmény nyilvántartási lapokat. Nevezési díj nem volt, a versenyt a következő ifjúsági korcsoportoknak rendezték: gyermek (14 évig), ifi (15-17 évesek), fiatal felnőtt: (18-35 évesek), ugyanakkor benevezhettek az idősebb korosztályhoz tartozó íjászok is, azonban az általuk elért pontszámot nem listázták. Azoknak, akik a vetélkedőn részt szerettek volna venni, de nem rendelkeztek íjjal és vesszővel, a felsorolt településeken az egyesület kölcsönzött felszerelést a rendelkezésre álló készletből.

A lövéseket 2020. november 21-én és 22-én kellett elvégezni és az eredmény nyilvántartási lapokat lefényképezve vagy beszkennelve, legkésőbb november 23-ig voltak kötelesek a versenyzők az egyesület email címére elküldeni vagy az esemény Facebook oldalára feltölteni, fotókkal együtt. Az eredményhirdetésre november 24-én került sor a http://hagyomanyorzo.ro/ oldalon. A közel 40 résztvevő nagyon szép eredményeket ért el, a legsikeresebbeket oklevéllel tüntették ki.

Hosszú évtizedek után végre megújulhat Nagyenyed központjának egykoron egyik legszebb utcája, amelynek az egyik végén található a Bethlen Gábor Kollégium, a másikon pedig a központi sétatér. A hírt Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere osztotta meg Facebook-oldalán, ahol kifejtette, hogy már a kommunizmus utolsó 25 évében elkezdődött az utcában található hét, egykor az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában lévő műemlék jellegű épület enyészete.

„Hiába volt a visszaszolgáltatás, a tulajdonos nem tudta átvenni az épületeket, mert a város akkori vezetősége képtelen volt 2007 óta átköltöztetni a törvénytelenül ott lakó, mintegy 100 személyt. Nekünk ez is sikerült, és most az Erdélyi Református Egyházkerület, mint az épületek tulajdonosa, elkezdhette a felújítást. Szívből remélem, ez a zaj, por és rendetlenség mindenkinek örömöt okoz és tudom, a városnak óriási plusz értéket hoz!” – írta közösségi oldalán az alpolgármester.

A város önkormányzata nemrég hagyta jóvá az épületek felújítását, és a tervek szerint 2021 év végéig el kell készülniük a munkálatokkal. Ezzel párhuzamosan az utca közműrendszerének és a burkolat javításának is nekifog a város, így az utca átfogó megújítása valósulhat meg.

Az épületek a református egyház tulajdonában vannak, eredetileg a kollégium tanárainak épültek szolgálati lakásként. Az 1960-as évektől azonban a tanárok elköltöztek innen, és a város olyanokat költöztetett ide, akiknek nem volt lakásuk. Az évek alatt ezek a hátrányos helyzetű emberek lelakták az épületeket. Az egyház 2006-ban kapta vissza az épületeket, és a törvény értelmében a benne lakóknak öt év állt a rendelkezésére, hogy elhagyják azokat. Ennek ellenére csak 2017 őszére történt meg a teljes kilakoltatás.

A tervek szerint a felújított épületeket turisztikai célokra használják majd fel.

Fotó: Lőrincz Helga Facebook-oldala