A Rákóczi szabadságharc idején Nagyenyed városát hatalmas károk érték. 1704. március 16-án indult meg a város ellen az osztrák támadás, amelyet Joan Rabutin labanc generális jóváhagyásával Tige báró vezetett. A hadioffenzíva ürügyéül az szolgált, hogy a kurucok elfogtak egy szász kémet, akit kegyetlenül megkínoztak és megcsonkítottak. Őt Nagyszebenbe, Rabutinhoz küldték, aki mérgében bosszút esküdött. Mikor megszállta a védtelen várost Tige báró vezetésével, a katonáknak egy óra szabadrablást engedélyeztek, akik szinte minden házat kifosztottak és minden útjukba akadó embert leöltek. Miután az idő letelt, Tige parancsot adott az összes ház felgyújtására. Nagyenyed hős diákjai viszont a bunkós botjaikkal kirohantak a Kollégium épületéből és életüket nem kímélve űzték ki a labancokat a városból, egészen a Décsei-patakig. A legenda szerint az életben maradt két diák itt szúrta le botjat, amelyből két fűzfa sarjadt. Eme monda inspirálta Jókai Mórt, aki eme történet alapján írta meg 1853-ban „A  nagyenyedi két fűzfa” elbeszélő novelláját.

A csatában ekkor 30 ifjú lélek veszett oda az elesettek védelmében. Földi maradványaikat a Kápolnadombon temették el, ahol a dualizmus korában sétálókertet alakítottak ki tiszteletükre. A városi polgárok irántuk érzett megbecsülésük kifejezéseként 1896. május 10-én diákemlékművet avattak. Itt egy szimbolikus oltárt helyeztek el, amelyre egy klasszicista stílusú domborművet emeltek Klősz József kezei által. Az oltárkő lapján latinul ez olvasható: „A Kollégium fiai a vérhullatás legmagasabb törvényének engedelmeskedtek”.

A műemléket 1918-ban a románok bevonulásukkor tönkretették. Ezen cselekedet után, a helyiek az oltárkő maradványait kimenekítették, és biztonságos helyre vitték. A helyreállítás nagyon lassan indult meg, visszaállítására pedig évtizedeket kellett várni. 1972-ben (a 350 éves évfordulóra) történt meg az első helyreállítás, a következőt, ami az első igazán szakszerű munkálat, Baróti Hunor fiatal gyergyói restaurátor végezte 2010-ben, azóta folyamatosan gondozzák a város nagy becsben tartott relikviáját.

Képek:

  1. Nagyenyed:sétatéri kuruc siremlék.1908 Forrás: Erdélyi képeslapok a múltból, Pethő Csongor gyűjteménye / https://kepeslapok.wordpress.com/
  2. Az emlékmű Fotó: Margittai Gábor.
  3. Diákok által szervezett kuruc délután 2019-ben Forrás: http://kurucvilag-talalkozok.mozello.hu/