Nevezetességek, látnivalók

A nagyenyedi református Bethlen-kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye. A Bethlen Gábor Kollégium legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott. A Kollégium épületegyüttese Nagyenyed szívében egy sarokparcellán áll, a Vártemplom bejáratával szemben. Az L alaprajzú főépület két szárnya a parcella utcai, keleti és déli szélein emelkedik. Az együtteshez egy dendrológiai park is tartozik, mely a telek nyugati oldalán emelkedő dombon terül el, a dombtetőn áll Bethlen Gábor emlékműve. Az együttes műemlékileg legértékesebb épületei a főépület, a laboratóriumok (a régi elemi iskola), a mai elemi iskola, a tornacsarnok és a Bagolyvár. Bethlen Gábor szobra az intézmény udvarán áll. A Kollégium híres tanárainak és diákjainak nevét az épület udvari szárnyán elhelyezett emléktábla örökíti meg.

A kollégium épületének restaurálása már jó néhány éve befejeződött, és most az oda vezető Bethlen utcából sikerült kiköltöztetni az ott lakó szegény sorsú családokat, hogy a tanársor műemlékházai is méltóbb külalakot nyerjenek. Az eddig szociális lakásokként működő ingatlanok helyén borpincék, vendéglő, szálloda nyílhat a felújított ingatlanokban, amelyeket az egyház adna bérbe.

A kollégiummal szemben áll Nagyenyed vára. A várban pedig a református és az evangélikus templom.  A felújítási munkálatok miatt nem mehetünk be a templomokba.

„A legnagyobb civil áldozatot a forradalomban Nagyenyed hozta. A vár falán található márványtábla, rajta mindössze egy dátummal, némán őrzi az akkori idők nagy tragédiáját.” (Egyed Ákos) 1904-ben a nagyenyedi Kossuth asztaltársaság Bodrogi János kollégiumi tanár indítványára Kossuth Lajos halálának évfordulóján elhatározza, hogy az 1849. január 8-án legyilkolt enyedi vértanúk közös sírhelyét méltó emlékoszloppal, vagy más emlékművel látja el. Ennek érdekében társadalmi mozgalmat indít. Addig is, amíg eldől az emlékmű sorsa, állandóan gondoskodik a szent sír megkoszorúzásáról. Eddig nincsenek további adataink arról, hogy mikor sikerült elkészíteni és felavatni az emlékművet a Vár falán, de feltételezhető, hogy jóval Trianon előtt. 2010-ben a Dr. Szász Pál Egyesület kezdeményezte az emlékmű teljes restaurálását. Az anyagi alapokat a helyi tanács, Magyarország Külügyminisztériuma, a kolozsvári főkonzul és a szombathelyi Apáczai Csere János Alapítvány teremtette elő. Mint ismeretes, a környéken 1848 őszén már elkezdődött a szisztematikus kiírtása a magyar lakosságnak. Az első mészárlásra 1848. október 14-én került sor Kisenyeden, az áldozatok száma pedig hétről-hétre, hónapról -hónapra szaporodott. A legsúlyosabb veszteségeket ért települések Székelykocsárd, Gerendkeresztúr,  Balázsfalva , Zalatna, Verespatak, Abrudbánya,Boroskrakkó, Borosbenedek, Magyarigen, Borosbocsárd, Algyógy, Marosújvár és Felvinc voltak, de az atrocitásokat ért települések listája korántsem teljes. A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt, amikor Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg a Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. A környék magyar áldozatainak a létszáma közel 5000-re tehető, a résztvevők rájuk is kegyelettel emlékeztek.

Akik meglátogatják Nagyenyed híres kollégiumát, a Bethlen utcán néhány perc alatt felsétálhatnak a sétatéri sétautak központjába, a kápolnadombi diákemlékműhöz. Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című elbeszéléséből jól ismert hős diákok sírja fölé 114 éve, 1896-ban a kollégium és ifjúsága négy kerek oszlopon álló, négyszögletes kupolájú, homokkőből készült emléket állított. Közepén, a fehér homokkőből készített kőasztal oldalán márványlapokat helyeztek el, megörökítve rajta az ott eltemetett diákok neveit. Az emlékmű első felújítása 1972-ben történt meg, a Kollégium fennállásának 350. évfordulóján. A második restaurálást 2010 tavaszán végezték el szakszerűen amikor a környezetét is rendezték. A javításokat Baróti Hunor gyergyói restaurátor és Kiss Zoltán gyulafehérvári kőrestaurátor végezték el.