Blog - Lehel Kürtje - Először szerveztek fiataloknak szóló íjászversenyt Fehér megyében

Először szerveztek fiataloknak szóló íjászversenyt Fehér megyében - mégpedig online. Az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület november elején tette közzé versenykiírását az egyesület honlapján és Facebook oldalán. A versenyzők otthon, bármely íjászpályán vagy a szervezők által kialakított íjászpályákon, az egyesület által kijelölt lőlapra, a megszabott távolságról, meghatározott számú veszőt kellett kilőjenek. Négy  településen(Gyulafehérváráron, Nagyenyeden, Marosújváron és Vajasdon) a szervezők ki is állították a céltáblákat és leszögezték, hogy az íjászpályákon egyidőben hatnál több személy nem tartózkodhat. Akik otthonról kapcsolódtak be, azok számára elérhetővé tettek egy letölthető google drive-ot, ahonnan kinyomtathatták a lőlapokat, ezekre kellett leadni a megszabott számú, a szervezők által meghatározott távolságról a lövéseket és ugyanonnan tölthették le az eredmény nyilvántartási lapokat. Nevezési díj nem volt, a versenyt a következő ifjúsági korcsoportoknak rendezték: gyermek (14 évig), ifi (15-17 évesek), fiatal felnőtt: (18-35 évesek), ugyanakkor benevezhettek az idősebb korosztályhoz tartozó íjászok is, azonban az általuk elért pontszámot nem listázták. Azoknak, akik a vetélkedőn részt szerettek volna venni, de nem rendelkeztek íjjal és vesszővel, a felsorolt településeken az egyesület kölcsönzött felszerelést a rendelkezésre álló készletből.

Nagyenyed - A kitartás városa

Erdély egyik legrégebbi városa. Noha Enyed közvetlenül a honfoglalás után már királyi birtok volt, első okleveles említése csak 1239-ból maradt fent. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa c. beszélye. A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A felkelők megrohanták Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. A környék magyar áldozatainak a létszáma közel 5000-re tehető. Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította, ahol kiváló tanárok tanítottak, falai közül számos neves ember került ki. A Bethlen Gábor Kollégium legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásának székhelye volt. 1918-ban (megerősítve 1920-ban a trianoni békeszerződés által) Alsó-Fehér vármegye Románia része lett.

Nagyenyed (románul Aiud) megyei jogú város (municípium), Fehér megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Nagyenyedi románok

Nagyenyedi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.